• strict warning: Non-static method view::load() should not be called statically in /home/eletment/public_html/modules/views/views.module on line 879.
  • strict warning: Declaration of views_handler_filter::options_validate() should be compatible with views_handler::options_validate($form, &$form_state) in /home/eletment/public_html/modules/views/handlers/views_handler_filter.inc on line 589.
  • strict warning: Declaration of views_handler_filter::options_submit() should be compatible with views_handler::options_submit($form, &$form_state) in /home/eletment/public_html/modules/views/handlers/views_handler_filter.inc on line 589.
  • strict warning: Declaration of views_handler_filter_boolean_operator::value_validate() should be compatible with views_handler_filter::value_validate($form, &$form_state) in /home/eletment/public_html/modules/views/handlers/views_handler_filter_boolean_operator.inc on line 149.
  • strict warning: Declaration of views_plugin_row::options_validate() should be compatible with views_plugin::options_validate(&$form, &$form_state) in /home/eletment/public_html/modules/views/plugins/views_plugin_row.inc on line 135.
  • strict warning: Declaration of views_plugin_row::options_submit() should be compatible with views_plugin::options_submit(&$form, &$form_state) in /home/eletment/public_html/modules/views/plugins/views_plugin_row.inc on line 135.

3/2002. (II. 8.) SZCSM–EüM együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről

3/2002. (II. 8.) SZCSM–EüM
együttes rendelet

a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban:
Mvt.) 23. §-ának (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a
következőket rendeljük el:

1. § (1) A rendelet hatálya – a (2)–(3) bekezdésekben
megállapított kivételekkel – kiterjed az Mvt. 87. § 5. pontja szerinti
munkahelynek a szervezett munkavégzés során történő kialakítására és
használatára.

(2) A rendelet hatálya nem terjed ki

a) az ideiglenes vagy változó (nem telepített) építési munkahelyekre;

b) a külön jogszabályban meghatározott bányászati tevékenységekre;

c) a halászhajókra;

d) a munkáltató telephelyén kívül levő mezőgazdasági vagy az
erdészeti vállalkozás részét képező mezőkre, erdőkre és más
földterületekre.

(3) A munkáltató létesítményein kívül használt járművekre, vagy ezen járműveken levő munkahelyekre külön szabályok vonatkoznak.

A munkáltató általános kötelezettségei

2. § (1) A munkáltató köteles gondoskodni arról, hogy az
irányítása alá tartozó valamennyi területen a munkahelyek kialakítása és
üzemeltetése feleljen meg az e rendeletben meghatározottaknak, továbbá a
munkavédelemre vonatkozó egyéb szabályoknak, a tudományos, technikai
színvonal mellett elvárható követelményeknek.

(2) A munkáltató az Mvt. 21. § (2) bekezdésében megjelölt
munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálatok során a létesítmény, a
munkahely és a technológia esetében munkabiztonsági és munkaegészségügyi
szempontból egyaránt köteles azonosítani a várható veszélyeket
(veszélyforrásokat, veszélyhelyzeteket), valamint a veszélyeztetettek
körét. Köteles felbecsülni a veszély jellege (baleset,
egészségkárosodás) szerint a veszélyeztetettség mértékét. Meg kell
határoznia a védekezés leghatékonyabb módját, a műszaki és egyéni
védelem módozatait, illetve az alkalmazandó szervezési és egészségügyi
megelőzési intézkedéseket.

(3) A munkáltató felelős azért, hogy

a) a munkahelynek minősülő épületek, építmények a használatuk jellegének megfelelő szerkezetűek és szilárdságúak legyenek;

b) olyan villamos berendezéseket alkalmazzon, amelyek nem okoznak tűz- vagy robbanásveszélyt;

c) a munkavállalók és a munkavégzés hatókörében tartózkodók
védve legyenek a közvetlen vagy közvetett érintés okozta villamos
baleseti veszélyekkel szemben;

d) az anyagok és a védőberendezések a feszültségre, a
munkavégzési körülményekre és a villamos berendezéseket használó
munkavállalók szakképzettségére figyelemmel kerüljenek megválasztásra.

(4) A munkaeszköz, a munkahely (munkakörnyezet) és a munkavállaló
közötti kapcsolatrendszer kialakítása során az ergonómia és az
ergonómiai szempontok munkaegészségügyi értelmezésével kapcsolatban a
vonatkozó jogszabályban foglaltak figyelembevételével kell eljárni.

(5) A munkáltató köteles biztosítani, hogy a munkahelyeket, a
munkaeszközöket, illetve a felszereléseket és berendezéseket a higiénés
követelményeknek megfelelően rendszeresen takarítsák és tisztítsák.
Ennek keretében gondoskodnia kell

a) a rovarok és rágcsálók szükség szerinti irtásáról;

b) a zárt téri munkahelyek rendszeres, a használatnak
megfelelő gyakoriságban történő takarításáról, illetve azon
munkahelyeken, ahol a munkavállaló veszélyes anyaggal, készítménnyel
kerülhet érintkezésbe, műszakonként legalább egyszeri takarításról.
Azokon a munkahelyeken, ahol a veszélyes anyagok, készítmények pora
szennyezheti a munkakörnyezetet és ezzel a munkavállaló érintkezésbe
kerülhet, a takarítást oly módon kell elvégezni, hogy e művelet ne
legyen újabb veszély forrása.

(6) A munkáltató köteles gondoskodni

a) a munkahely, a munkaeszközök, a felszerelések és a
berendezések rendszeres és folyamatos műszaki karbantartásáról, a
munkavállalók biztonságára vagy egészségére veszélyt jelenthető hibák
lehető legrövidebb időn belüli elhárításáról;

b) a veszélyek elhárítására, illetve jelzésére szolgáló
biztonsági berendezések, eszközök rendszeres karbantartásáról,
működésének ellenőrzéséről;

c) a mentés, illetve a menekülés céljára szolgáló eszközök könnyen hozzáférhető helyen és üzemképes állapotban tartásáról;

d) arról, hogy a munkavállalók, illetve munkavédelmi
képviselőik előzetes tájékoztatást kapjanak a munkahelyre vonatkozó
valamennyi tervezett munkavédelmi intézkedésről;

e) arról, hogy a munkavállalókkal, illetve a munkavédelmi
érdekképviseletekkel a munkavállalók egészségére és biztonságára kiható
döntések előkészítése során tanácskozzanak;

f) arról, hogy a külön jogszabály szerinti ,,Emberben
bizonyítottan rákkeltő vegyi anyagok'' (ún. 1. kategóriás anyagok),
,,Emberben valószínűleg rákkeltő vegyi anyagok'' (ún. 2A kategóriás
anyagok), továbbá olyan készítmények, amelyek előbbiek szerinti
anyagtartalma nagyobb, mint 1%, technológiai célra csak akkor legyenek
megválaszthatók, ha más, kevésbé veszélyes anyagokkal nem
helyettesíthetők.

Menekülési utak és vészkijáratok

3. § (1) A menekülési utakat és a vészkijáratokat szabadon
kell hagyni, azoknak a lehető legrövidebb úton a szabadba vagy valamely
biztonságos területre kell vezetniük. A menekülési utakat és a
vészkijáratokat úgy kell kialakítani, megjelölni, és olyan állapotban
kell tartani, hogy azokon a munkavállalók gyorsan és biztonságosan el
tudják hagyni a munkahelyeiket, illetve szükség esetén gyorsan
kimenthetők legyenek.

(2) A vészkijáratok és a hozzájuk vezető útvonalak számát, méretét,
illetve kialakításukat a munkahelyek igénybevételétől, felszereltségétől
és méreteitől függően, az ott tartózkodó személyek legnagyobb
létszámából kiindulva kell a vonatkozó jogszabályokban meghatározottak
alapján megtervezni.

(3) Csak kifelé, a menekülés irányába nyitható vészkijáratok
alkalmazhatók. A vészkijáratokat nem szabad úgy lezárni vagy rögzíteni,
hogy azokat vészhelyzetben ne lehessen használni.

(4) Toló- vagy forgóajtó vészkijárat céljára nem alkalmazható.

(5) A vészkijárati útvonalakat és kijáratokat a vonatkozó jogszabályban meghatározott módon kell jelzésekkel ellátni.

(6) A vészkijárati ajtókat nem szabad kulcsra zárni. A vészkijárati
útvonalakat és kijáratokat, valamint a hozzájuk vezető közlekedési
útvonalakat és ajtókat szabadon kell hagyni, hogy azok bármikor
akadálytalanul használhatók legyenek.

(7) A vészkijárati útvonalakat és ajtókat olyan vészvilágítással kell
ellátni, amely áramkimaradás esetén is működőképes és a szükséges
megvilágítást biztosítja.

Tűzjelzés és tűzoltás

4. § (1) Az épületek méretétől és használatától, a bennük lévő
berendezésektől, felszereléstől, az ott lévő anyagok fizikai és vegyi
tulajdonságaitól, valamint az ott tartózkodó személyek lehetséges
legnagyobb számától függően a munkahelyeket tűz oltására alkalmas
készülékkel, illetve külön jogszabályok szerint tűzérzékelő, jelző- és
riasztóberendezéssel, rendszerrel kell ellátni.

(2) Nem automatikus, egyszerűen használható tűzoltó készülékeket kell
alkalmazni, amelyeket úgy kell elhelyezni, hogy könnyen hozzáférhetőek
legyenek. A készülékek elhelyezésére a vonatkozó jogszabály szerinti
jelzésekkel kell utalni.

Munkahelyi hulladékkezelés

5. § (1) A termelési (nem veszélyes) és települési
(kommunális) szilárd hulladékot (szemetet) a munkahelyen elkülönítve
kell gyűjteni és tárolni.

(2) A nem veszélyes, bomló, szerves anyagot tartalmazó, valamint a
bűzös termelési hulladékot fedett, résmentes, mosható, fertőtleníthető,
pormentes ürítést biztosító tartályban vagy konténerben kell gyűjteni.

(3) A gyűjtőtartályokat a munkahelyről az erre a célra kijelölt
tárolóhelyre naponta be kell gyűjteni, és onnan rendszeresen, de
legalább hetente kétszer el kell szállítani.

(4) A tárolóhelyen a hulladék nem szennyezheti a környezetet. A
tárolóhely legyen tisztán tartható, rendelkezzen vízvételi és
szennyvízkiöntő lehetőséggel, illetve szállító járművel történő
megközelítési lehetőséggel.

(5) A (2) bekezdés szerinti hulladék gyűjtésére szolgáló tartályokat
naponta, a tárolóhelyeket, illetve környezetüket rendszeresen, de
legalább hetente két alkalommal kell tisztítani és fertőtleníteni,
illetve szükség szerint gondoskodni kell a rovarok, rágcsálók irtásáról.

(6) A munkahelyen keletkezett veszélyes hulladékot, termelési szennyvizet külön jogszabály előírásai szerint kell kezelni.

Zárt munkahelyek szellőztetése

6. § (1) Zárt munkahelyeken biztosítani kell az elegendő
mennyiségű és minőségű, egészséget nem károsító levegőt, figyelembe véve
az alkalmazott munkamódszereket és a munkavállalók fizikai
megterhelését. Ahol a munkahelyek légterét gázok, gőzök, aerosolok,
porok (rostok) szennyezhetik, ott a vonatkozó jogszabályokban foglalt
követelményeket figyelembe kell venni.

(2) Ahol a levegő szennyezettsége, illetve elhasználódása kizárólag emberi ott-tartózkodásból ered, személyenként legalább az 1. számú mellékletben előírt friss levegő-térfogat áramot kell a helyiségbe betáplálni, vagy annak bejutását biztosítani.

(3) Mesterséges szellőztetés esetén a szellőztetés módjának,
jellegének, mértékének meghatározásakor figyelembe kell venni a
helyiségben munkát végzők számát, a munkavállalók fizikai megterhelését,
a tevékenység, technológia jellegét, a légszennyezettség mértékét,
illetve az időegység alatt felszabaduló szennyezőanyag tömegét és a
helyiség légtérfogatát.

(4) A (3) bekezdésben megjelölt, szellőztetés céljára szolgáló rendszerek esetén biztosítani kell

a) állandó, hatékony működőképességüket;

b) meghibásodásuk esetére, ellenőrző rendszer útján a hiba
jelzését, ha a meghibásodás a munkavállaló egészségére veszélyes vagy
ártalmas lehet;

c) rendszeres tisztán tartásukat, a lerakódott szennyeződések késedelem nélküli eltávolítását;

d) a szennyezőanyagok felkavarásának megakadályozását;

e) a kellemetlen és egészségre káros légmozgás kialakulásának
megelőzését, és ennek érdekében a légsebesség alábbi értékeinek
megtartását:

ea) ülve végzett szellemi és könnyű fizikai munkánál: 0,1 m/s,

eb) helyváltoztatással járó, könnyű fizikai munkánál: 0,2 m/s,

ec) melegüzemi zárt munkahelyen, 24 °C (korrigált) effektív
hőmérséklet [a továbbiakban: (K) EH] érték feletti hőhatás mellett
végzett közepesen nehéz fizikai munkánál: 1,0 m/s,

ed) melegüzemi zárt munkahelyen 24 °C (K) EH érték feletti hőhatás mellett végzett, nehéz fizikai munkánál: 1,5 m/s.

(5) Az elszívott levegő pótlására szolgáló levegőt a szennyezőanyag
felszabadulási, illetve kibocsátási helye és a meteorológiai tényezők
figyelembevételével, mérési dokumentumok alapján a környezet legtisztább
pontjáról kell venni. A frisslevegő-vételi helyeket járműforgalomtól
(közúttól) legalább 8 m távolságban, illetve a terepszint felett
legalább 2,5 m magasan kell elhelyezni. A tető felett elhelyezett
levegővétel esetén biztosítani kell, hogy a légbeszívó és kibocsátó
nyílások közötti távolság legalább 3 m legyen. A betáplált levegőt
szükség szerint előmelegíteni, illetve hűteni, és ivóvíz minőségű víznek
megfelelő víz használatával nedvesíteni kell. A levegő minőségének
biztosításához figyelembe kell venni a környezeti levegő minőségére
vonatkozó jogszabályban előírtakat, ezért, amennyiben szükséges, a
beszívott levegőt tisztítani kell.

(6)
A szellőztető rendszerek üzembe helyezése során mérésekkel kell
meggyőződni az elegendő mennyiségű és minőségű levegő meglétéről. Az ezt
tanúsító mérési dokumentumok megőrzéséről a munkáltató gondoskodik. A
munkáltató jogutód nélküli megszűnése esetén a mérési dokumentumokat át
kell adni a fővárosi és megyei kormányhivatal munkavédelmi
felügyelőségének.

(7) A szellőztetés céljára szolgáló túlnyomásos, kiegyenlített,
depressziós szellőztetést biztosító műszaki rendszerek biztonsági
berendezésnek minősülnek. Megfelelő működésüket a vonatkozó
jogszabályban meghatározott időszakos, biztonsági felülvizsgálat
keretében mérésekkel kell ellenőrizni.

A helyiségek, terek hőmérséklete

7. § (1) A munkaterületeket befogadó helyiségek
hőmérsékletének a munkavégzés teljes időtartama alatt, az emberi
szervezet számára megfelelőnek kell lennie, figyelembe véve a munka
jellegét és az ott dolgozó munkavállalók fizikai megterhelését.

(2) A pihenőhelyeken, a különféle szolgálati feladatokat ellátó
személyzet helyiségeiben, az egészségügyi létesítményekben, az
étkezdékben és az elsősegélyhelyeken biztosítani kell az ilyen
helyiségek rendeltetésének megfelelő hőmérsékletet.

(3) Olyan ablakokat, tetőablakokat és üvegfalakat kell alkalmazni,
amelyek a munka és a munkahely jellegének megfelelően kiküszöbölik az
erős napsugárzás hatásait.

(4) Zárt munkahelyeken a végzett munka jellegétől és az évszakoktól
függően, a munka nehézségi fokát jellemző munkaenergia-forgalmat
figyelembe véve, álló munkánál 1 m magasságban, ülő munkánál 0,5 m
magasságban a 2. számú melléklet szerinti megfelelő hőmérsékletet (klímatényezőt) kell biztosítani.

(5) A munkahelyek klímájának mérését és értékelését a 2. számú
mellékletben szereplő fogalmi meghatározások, mérési és értékelési
szempontok használatával kell végezni.

(6) A fűtőtestek megválasztásánál és elhelyezésénél gondoskodni kell
arról, hogy azok ne idézhessék elő a munkahelyi légtér szennyezését,
illetve a munkavállalók túlzott felmelegedését vagy lehűlését.

(7) A munkáltató köteles biztosítani, hogy a munkavállalót ne érje
nagyfokú hősugárzás. A hősugárzás akkor minősül nagyfokúnak, ha a
léghőmérséklet és a glóbuszhőmérséklet különbsége meghaladja a (K) EH
érték meghatározásához minimálisan megkívánt +5 °C hőfokkülönbség
háromszorosát.

(8) A klímakörnyezet kedvezőtlen hatásainak megelőzése céljából
munkaszervezési intézkedéseket kell tenni. Óránként legalább 5, de
legfeljebb 10 perces pihenőidőt kell közbeiktatni, ha a munkahelyi klíma
zárttéri munkahelyen a 24 °C (K) EH értéket meghaladja, valamint a
hidegnek minősülő munkahelyeken. A munkahely hidegnek minősül, ha a
várható napi középhőmérséklet a munkaidő 50%-nál, hosszabb időtartamban,
szabadtéri munkahelyen a +4 °C-ot, illetve zárttéri munkahelyen a +10
°C-ot nem éri el.

(9) A 24 °C (K) EH érték feletti hőhatással járó munkahelyeken a
munkába lépést követően, továbbá három hetet meghaladó munkaszünet utáni
újbóli munkafelvétel esetén munkaszervezéssel kell biztosítani a
hőalkalmazkodás feltételeit. Ennek érdekében a napi hőhatás időtartama
az alkalmazkodási folyamat kezdetén nem haladhatja meg a 2 órát és a
munka nehézségi foka a közepesen nehéz fizikai munkának megfelelő 14,0
kJ/min értéket. Az adott munkakörrel járó terhelési szintet 2 hét alatt
fokozatosan kell elérni.

(10) Ha a munkahelyi klíma zárttéri és szabadtéri munkahelyen a 24 °C
(K) EH értéket meghaladja, a munkavállalók részére igény szerint, de
legalább félóránként védőitalt kell biztosítani. A folyadékveszteséget
általában 14–16 °C hőmérsékletű ivóvízzel kell pótolni. E célra alkalmas
azonos hőmérsékletű ízesített, alkoholmentes ital is, amelynek
cukortartalma az ital 4 súlyszázalékát nem haladja meg, vagy amely
mesterséges édesítőszerrel ízesített.

(11) A hidegnek minősülő munkahelyen a munkavállalók részére +50 °C
hőmérsékletű teát kell kiszolgáltatni. A tea ízesítéséhez a (9)
bekezdésben előírtak figyelembevételével cukrot, illetve édesítőszert
kell biztosítani.

(12) A védőital és a tea elfogyasztásához legalább a dolgozók
létszámát elérő mennyiségben, személyenként és egyéni használatra
kiadott ivópoharakról kell gondoskodni. A védőital, valamint a tea
készítése, tárolása, kiszolgálása a közegészségügyi követelmények
betartása mellett történhet.

A helyiségek természetes és mesterséges megvilágítása

8. § (1) Lehetőség szerint biztosítani kell a munkahelyeken az
egészséges és biztonságos munkavégzéshez elegendő természetes fényt,
továbbá a munkavégzés jellegéhez és körülményeihez igazodó mesterséges
megvilágítást.

(2)
Azokon a munkahelyeken, ahol állandó munkavégzés folyik, a munkavégzés
jellegének és körülményeinek, a helyiség rendeltetésének és az ott
végzett tevékenységnek megfelelő világítást kell biztosítani. A
világítás mennyiségi, minőségi jellemzőit nemzeti szabvány határozza
meg.

(3) A belső téri mesterséges világítás világítástechnikai jellemzőinek megfelelőségét rendszeresen ellenőrizni kell.

(4) A munkaterületeket magukban foglaló helyiségek és átjárók
világító berendezéseinek kialakítása és elhelyezése nem jelenthet
baleseti veszélyt az ott dolgozókra.

(5) Az olyan munkahelyeken, ahol a mesterséges világítás váratlan
megszűnése veszélyeztetheti a munkavállalókat, automatikusan működésbe
lépő, megfelelő erősségű biztonsági világítást kell biztosítani.

A helyiségek padlózata, falai, mennyezete és tetőzete

9. § (1) A munkahelyeken csak rögzített és szilárd, csúszást
gátló padlózat alkalmazható, amelyen nem lehetnek veszélyes
kiemelkedések, mélyedések vagy lejtők. Amennyiben a munka jellegéből
adódóan folyadék kerülhet a helyiség padlózatára, gondoskodni kell az
elvezetés lehetőségéről.

(2) A helyiségeket megfelelő hőszigeteléssel kell ellátni a
munkavégzés és a munkáltató tevékenysége jellegének figyelembevételével.

(3) A helyiségek padlózatait, falait, különösen az üvegből készült
elválasztó falak felületeit oly módon kell kialakítani, hogy azoknál a
szükséges higiéniát biztosítani lehessen, tisztításuk és felújításuk
megoldható legyen.

(4) Az átlátszó vagy áttetsző falakat, különösen a teljesen üvegből
készült elválasztó falakat a helyiségekben vagy a munkahelyek közelében,
valamint a közlekedési útvonalak mellett feltűnően jelezni kell. E
falakat olyan anyagból kell kialakítani, amelyek biztonságosak, azokat a
munkaterülettől és a közlekedési útvonalaktól el kell keríteni,
megakadályozva azt, hogy a munkavállalók az ilyen falnak nekimenjenek,
vagy annak betörése esetén megsérüljenek.

(5) Meg kell gátolni, hogy a nem megfelelő teherbírású
tetőszerkezetre a munkavállalók kijussanak, kivéve, ha rendelkezésre áll
olyan egyéni vagy kollektív védőeszköz, amely a munka biztonságos
elvégzését a tetőszerkezeten lehetővé teszi.

Ablakok és tetőablakok

10. § (1) Az ablakokat, tetőablakokat és szellőzőket úgy kell
kialakítani, hogy azokat a munkavállalók biztonságos módon tudják
nyitni, zárni, illetve szükség szerint beállítani, vagy akaratlan
elmozdulás ellen biztosítani. Azok kinyitott állapotban sem jelenthetnek
veszélyt az ott dolgozókra.

(2) Az ablakokat és tetőablakokat olyan eszközzel vagy berendezéssel
kell ellátni, amely lehetővé teszi, hogy azokat veszély nélkül lehessen
tisztítani. Ezek az eszközök, berendezések nem jelenthetnek veszélyt az
épületen belül vagy azon kívül tartózkodó munkavállalókra, illetve a
munkavégzés hatókörében tartózkodókra.

Ajtók és kapuk

11. § (1) Az ajtók és kapuk elhelyezését, számát és méretét,
valamint a készítésükhöz felhasznált anyagokat a helyiségek és terek
jellege, használata alapján kell meghatározni.

(2) Az átlátszó ajtókat szemmagasságban, jól láthatóan jelezni kell.

(3) A lengőajtókat és a kapukat átlátszó anyagból kell készíteni, vagy azokat szemmagasságban átlátszó betéttel kell ellátni.

(4)
Törés elleni védelemmel kell ellátni azokat az ajtókat és kapukat,
amelyeknek az átlátszó vagy áttetsző betétei nem biztonságos anyagból
készültek, és emiatt fennállhat a munkavállaló megsérülésének kockázata.

(5) A tolóajtókat biztosító szerkezettel kell ellátni, amely megakadályozza a sínről való lefutásukat vagy leesésüket.

(6) A felfelé nyíló ajtókat és kapukat olyan, kitámasztást biztosító
szerkezettel kell ellátni, amely a visszacsapódást megakadályozza.

(7) A vészkijárati útvonalakban elhelyezkedő ajtókat a vonatkozó
jogszabályok szerinti jelölésekkel kell ellátni. Biztosítani kell, hogy
ezek az ajtók belülről, külön segítség nélkül, bármikor nyithatóak
legyenek, ha a munkahelyeken munkavállalók, illetve a munkavégzés
hatókörében lévő más személyek tartózkodnak.

(8) A járműforgalom számára szolgáló kapuk közvetlen közelében
megfelelő ajtót kell biztosítani a gyalogosok részére, kivéve, ha a
járműforgalmat szolgáló kapukon biztonságos a személyek áthaladása.
Ezeket az ajtókat feltűnő jelzéssel kell ellátni, állandóan szabadon
kell hagyni és biztosítani kell, hogy még véletlenül se legyenek
eltorlaszolhatók.

(9) Olyan gépi működtetésű ajtó és kapu üzemeltethető, amelynek
használata nem jelenthet baleseti veszélyt a munkavállalóra. Az ilyen
ajtókat és kapukat könnyen felismerhető és jól hozzáférhető biztonsági
szerkezettel kell ellátni, és úgy kell kialakítani, hogy áramkimaradás
esetén – ha maguktól nem nyílnak ki – kézi erővel is nyithatóak
legyenek.

Közlekedési útvonalak, veszélyes területek

12. § (1) A közlekedési útvonalakat, beleértve a szabadtéri
munkahelyeket, a lépcsőket, a rögzített létrákat és a rakodófülkéket
vagy rámpákat (rakodókat) úgy kell elhelyezni és méretezni, hogy a
gyalogosok és a járművek részére könnyű, biztonságos és megfelelő
hozzáférést tegyenek lehetővé úgy, hogy az ilyen közlekedési útvonalak
közelében dolgozó munkavállalók ne kerülhessenek veszélyes helyzetbe.

(2) A gyalogos forgalomra, illetve áruforgalomra használt útvonalakat
a lehetséges használók számától és a munkáltatói tevékenység jellegétől
függően kell méretezni. Amennyiben a közlekedési útvonalon
szállítóeszközt használnak, ezek mellett a gyalogosok számára elegendő
szabad helyet kell biztosítani.

(3) Amennyiben a munkahelyen olyan veszélyes területek vannak, ahol a
munka jellegéből adódóan a munkavállaló lezuhanásának, illetve az
általa használt munkaeszköz vagy egyéb tárgy leesésének veszélye áll
fenn, e helyeken olyan eszközt (lehatárolást) vagy más műszaki megoldást
kell biztosítani, amely megakadályozza a munkavégzés hatókörében
illetéktelenül tartózkodó személyek bejutását ezekre a területekre. A
belépésre jogosult munkavállalók védelme érdekében minden szükséges
intézkedést meg kell tenni, és a veszélyes területeket a vonatkozó
jogszabályok szerint feltűnő jelzéssel kell ellátni.

(4) A járműközlekedés útvonalai, valamint az ajtók, a kapuk, a
gyalogjárdák, a folyosók és a lépcsők között elégséges szabad helyet
kell biztosítani. Ennek megfelelően

a) a beépített erőgéppel rendelkező, illetve kötöttpályás
szállítóeszközök közlekedési útjait úgy kell kialakítani, hogy a
szállítóeszköz részére szükséges szabad szelvény és a közlekedési út
határa között mindkét oldalon 0,50 m biztonsági távolság legyen;

b) a beépített erőgéppel rendelkező járművek, szállítóeszközök
közlekedési útjait úgy kell kialakítani, hogy azok az ajtóktól, a
kapuktól, az átjáróktól és a lépcsőkilépőktől legalább 1,00 m-re
vezessenek el.

(5) A munkahelyeken a közlekedési utakat – a munkaeszközökre is
figyelemmel – a külön jogszabályokban meghatározottak szerint
egyértelműen jelölni kell.

Mozgólépcsők és mozgójárdák

13. § (1) A mozgólépcsők és mozgójárdák biztonságos
működtetését biztosítani kell, azokat a szükséges biztonsági
berendezéssel fel kell szerelni.

(2) A mozgólépcsőket és mozgójárdákat úgy kell kialakítani, hogy az
azokra való fel- és lelépés, illetve használatuk biztonságos legyen. A
fel- és lelépőhelyeken elegendő helyet kell biztosítani arra, hogy
szükség esetén egyszerre több személy is ott tartózkodhasson.

(3) A mozgólépcsők és mozgójárdák felületének csúszásmentesnek kell lennie.

(4) A mozgólépcsőket és mozgójárdákat az azokat használók, illetve a
munkavégzés hatókörében tartózkodó személyek által jól látható és
felismerhető, könnyen elérhető vészleállító berendezéssel kell ellátni.

(5) A mozgólépcsők, illetve mozgójárdák működési irányát jól látható jelzéssel kell megjelölni.

(6) A mozgólépcső, illetve mozgójárda meghajtó motorjának kikapcsolása után akaratlanul sem kerülhet mozgásba.

Rakodók (rámpák)

14. § (1) A rakodóknak meg kell felelniük a rajtuk mozgatandó
teher méretének, a szállító-, illetve rakodógép biztonságos mozgásához
szükséges helyigénynek. A rakodót legalább egy kijárati ponttal kell
ellátni. A 20 m hosszúságot meghaladó rakodókat mindkét végén el kell
látni lejárattal, amelyek lehetnek lépcsők vagy gyalogos-, illetve
járműközlekedésre alkalmassá tett levezető utak.

(2) A rakodókat úgy kell kialakítani, hogy lehetőleg megakadályozzák a
munkavállaló arról történő leesését. A rakodó szélét a vonatkozó
jogszabályok szerinti jelöléssel kell ellátni.

Helyiségek mérete és légtere, a szabad mozgás biztosítása a munkahelyeken

15. § (1) A helyiségeknek elegendő padlófelülettel,
belmagassággal és légtérrel kell rendelkezniük ahhoz, hogy a
munkavállalók a munkát egészségük, biztonságuk vagy kényelmük
veszélyeztetése nélkül végezhessék.

(2) Valamennyi munkavállalónak a munkahelyén történő mozgásához legalább 2 m2 szabad területet kell biztosítani. Ha ez műszaki okokból nem valósítható meg, és legalább 1 m2 mozgási területet sem lehet kialakítani, úgy a munkavállaló részére a munkahelye közvetlen közelében legalább 1,5 m2 méretű, mozgását lehetővé tevő helyet kell biztosítani.

(3) Azokban a helyiségekben, ahol a vízszintes padlózattal nem
párhuzamos a mennyezet, a közlekedési utat úgy kell kialakítani, hogy
megfelelő méretű szabad nyílás (szelvény) álljon rendelkezésre,
figyelemmel az ott tervezett közlekedés módjára. A biztosítandó
függőleges szabad méret 2,2 m-nél kisebb nem lehet.

(4) A munkavállaló részére a munkahelyen a munkavégzéshez megfelelő
ülőhelyet kell biztosítani, amennyiben a munkát részben vagy teljes
egészében ülve is lehet végezni. Amennyiben a munka jellege miatt
ülőhelyet nem lehet közvetlenül a munkahely mellett elhelyezni, akkor
azt a munkahely közelében kell biztosítani.

Pihenőhelyek

16. § (1)
A munkavállalók részére tiszta levegőjű, kellő megvilágítású, szükség
esetén fűthető, továbbá könnyen – meleg munkahelyek esetén zárt folyosón
keresztül – elérhető pihenőhelyiséget kell biztosítani, ha 10 főnél
több munkavállalót alkalmaznak vagy a végzett tevékenység jellege
(veszélyes anyag felhasználása, hideg vagy meleg klíma hatásának
érvényesülése) ezt szükségessé teszi. Ezt az előírást nem kell
alkalmazni akkor, amikor a munkavállalókat irodákban vagy azokhoz
hasonló olyan munkahelyeken alkalmazzák, ahol a szünetek alatt ezzel
egyenértékű pihenési lehetőség biztosítható.

(2) A pihenőhelyiség alapterületének legalább 6 m2-nek
kell lennie, egyébként az alapterületet úgy kell meghatározni, hogy a
várhatóan egyidejűleg ott tartózkodó több személy esetén is legalább 1 m2/fő álljon rendelkezésre.

(3) A pihenőhelyiséget – figyelemmel a várhatóan egyidejűleg ott
tartózkodó személyek számára – könnyen tisztítható asztallal,
háttámlával ellátott székekkel, ruhafogassal, szeméttartóval, továbbá
igény szerint az ételek felmelegítésére, tárolására alkalmas
berendezéssel kell ellátni. Biztosítani kell az étkezés előtti
hideg-meleg vizes kézmosás és kézszárítás lehetőségét.

(4) Ha ez a munkavállalók biztonsága és egészsége szempontjából
szükséges, továbbá a munkatevékenységet rendszeresen és gyakran félbe
kell szakítani és nincs kialakított pihenőhelyiség, akkor e feltételeket
kielégítő olyan helyiséget kell biztosítani, amelyben a
munkaszünetekben a munkavállalók tartózkodhatnak.

(5) E §-ban megjelölt pihenőhelyiségekben a nemdohányzók védelmét külön jogszabály szerint kell biztosítani.

(6) A telepített munkahelyeken a 18. § (7) bekezdése szerinti ,,A'',
,,D'', ,,E'' tisztasági fokozatú tevékenységek esetén, továbbá
szabadtéri, nem telepített munkahelyeken a munkavállalók létszámának, és
az (1) és (3) bekezdésekben leírt követelményeknek megfelelő étkezési
lehetőséget is biztosítani kell.

Terhes nők és szoptatós anyák

17. § A terhes nők és a szoptatós anyák részére biztosítani
kell, hogy a munkaszünetekben – ha ez egészségügyi okokból szükséges,
akkor a munkaidő alatt is – megfelelően kialakított, fekvőhellyel
ellátott helyiségben pihenhessenek.

Öltözőhelyiségek

18. § (1) A munkavállalók részére megfelelő öltözőt kell
biztosítani, ha a munkavégzéshez külön munkaruhát, védőruhát kell
viselniük és – egészségügyi okok miatt, vagy a munkavállalók korára,
nemére tekintettel – nem várható el tőlük, hogy máshol öltözzenek át.
Amennyiben nincs szükség kiépített öltözőre, akkor valamennyi
munkavállaló részére biztosítani kell olyan zárható helyet, ahol a
munkahelyen nem viselt ruháit tarthatja.

(2) Az öltözőket a nők és a férfiak részére el kell választani,
illetve elkülönített használatukat biztosítani kell. Megfelelő
szervezési intézkedések kialakításával és megtartásával tíz főt meg nem
haladó munkavállalói létszámnál egy időben nem használható női-férfi
közös öltözőt lehet kialakítani.

(3) Az öltözőnek könnyen megközelíthetőnek és megfelelő méretűnek kell lennie, és azt ülőhelyekkel kell ellátni.

(4) Az öltöző alapterületét úgy kell kialakítani, hogy az ott öltöző
munkavállalók egymást ne akadályozzák. Öltözőszekrényenként legalább
0,50 m2-nyi alapterületet kell biztosítani. Az öltöző minimális alapterülete 6 m2.

(5) Az öltözőt el kell látni olyan berendezéssel, amely biztosítja,
hogy valamennyi munkavállaló a ruházatát a munkavégzés időtartama alatt
elzárva tarthassa. A munkaruházat szellőzését és száradását annak őrzési
ideje alatt biztosítani kell.

(6)
Ha a munkakörülmények úgy kívánják – különösen veszélyes anyagok,
nedvesség, szennyeződés esetén –, külön öltözőszekrényt kell biztosítani
azokon a szekrényeken kívül, ahol a munkavállalók az utcai ruhájukat
tartják.

(7) Az öltözőt a munkavállalók tevékenysége, a munkáltatói
tevékenység jellege, illetve a munkafolyamat tisztasága alapján az
alábbi tisztasági fokozatok egyikébe kell besorolni, illetve ez alapján a
helyiségeket kialakítani és a felszerelést biztosítani:

a) ,,A'' különösen tiszta,

b) ,,B'' tiszta,

c) ,,C'' közepesen szennyezett,

d) ,,D'' erősen szennyezett,

e) ,,E'' fertőző, mérgező.

(8) Az ,,A'' ,,D'' ,,E'' tisztasági fokozatba tartozó tevékenység
esetén étkezési lehetőséget kell biztosítani, illetve e tevékenységi
körben öltözésre kettős – fekete-fehér – öltözőt kell kialakítani a
munkavállalói összlétszám, de legalább a legnagyobb műszaklétszám
alapján. A fekete-fehér öltözők között a közlekedés csak a tisztálkodási
helyiségen keresztül vezethet.

(9) Ha fogasos (ruhatári) öltöző kerül kialakításra, akkor a
munkavállalók részére személyi értéktárgyaik megőrzéséhez zárható
fiókokat kell rendszeresíteni.

Tisztálkodó- és mellékhelyiségek

19. § (1)
A munkavállalók részére elegendő és megfelelő zuhanyozót kell
biztosítani, ha a munka jellege vagy egyéb egészségügyi ok ezt
szükségessé teszi.

(2) A férfiak és a nők részére külön zuhanyozókat vagy a zuhanyozók elkülönített használatát kell biztosítani.

(3) A zuhanyozóknak megfelelő méretűeknek kell lenniük ahhoz, hogy
valamennyi munkavállaló részére lehetővé tegyék az akadály nélküli,
higiénés tisztálkodást.

(4) A zuhanyozókat el kell látni meleg és hideg folyóvízzel.

(5)
A zuhanyzókat olyan berendezésekkel kell felszerelni, amelyek
valamennyi munkavállaló részére lehetővé teszik a higiénés
követelményeknek megfelelő tisztálkodást.

(6)
Ha az (1) bekezdés szerint zuhanyozó kialakítására nincs szükség, akkor
elegendő számú, folyó vízzel (szükség szerint meleg vízzel) ellátott
megfelelő mosdókagylót kell a munkahely környezetében biztosítani úgy,
hogy a higiénés követelmények megtarthatók legyenek, és a kéz
szárításához megfelelő eszköz vagy berendezés álljon rendelkezésre.

(7) A mosdó- és öltözőhelyiségek között közvetlen átjárást kell
biztosítani, ezek csak egymástól elkülönített helyiségekben alakíthatók
ki.

(8) A munkavállalók részére a munkahelyek, pihenőhelyiségek, öltözők,
illetve a zuhanyozóval és mosdókkal ellátott helyiségek közelében
elkülönített mellékhelyiségeket kell biztosítani, elegendő számú WC-vel
és kézmosóval.

(9) A férfiak és a nők részére külön mellékhelyiségről vagy a mellékhelyiségek elkülönített használatáról kell gondoskodni.

(10) A 24 °C (K) EH érték feletti hőterheléssel járó zárt, telepített
munkahelyeken az öltözőket és a mellékhelyiségeket úgy kell elhelyezni,
hogy az zárt közlekedő helyiségen át legyen megközelíthető.

Elsősegélyhelyek

20. § (1)
Minden munkahelyen és műszakban a tevékenység és a munkafolyamatok
veszélyességétől, illetve az ott dolgozók számától függően kialakított
elsősegélynyújtó felszerelést vagy mentődobozt és a munkavállalók közül
kiképzett, elsősegélynyújtásra kijelölt személy jelenlétét kell
biztosítani. Egy vagy több elsősegélynyújtásra szolgáló – hordággyal is
könnyen megközelíthető – helyiséget kell biztosítani ott, ahol a
helyiségek mérete, a végzett tevékenység jellege és a balesetek
gyakorisága ezt indokolja.

(2) Az elsősegélynyújtó felszerelést, a mentődobozt és a
tevékenységtől függően hordágyat, megfelelő mennyiségben és minőségben,
jól látható, könnyen és gyorsan elérhető, szennyeződéstől védett helyen
kell készenlétben tartani.

(3) Gondoskodni kell az elhasznált, lejárt, használhatatlan eszközök pótlásáról.

(4) Az elsősegélyhelyeket és a hozzájuk vezető utakat a külön jogszabályban meghatározottak szerint kell jelölni.

(5) Az elsősegélynyújtó felszereléssel, az elsősegélynyújtó hely
kialakításával és az elsősegélynyújtás megszervezésével kapcsolatos
további követelményeket, valamint a kijelölt elsősegélynyújtók képzése,
továbbképzése tekintetében az irányadó előírásokat külön jogszabály
tartalmazza.

Megváltozott munkaképességű (fogyatékos) munkavállalók munkahelyei

21. § (1) A megváltozott munkaképességű (fogyatékos) munkavállalók adottságaira a munkahelyek kialakításánál figyelemmel kell lenni.

(2) Azokon a munkahelyeken, ahol megváltozott munkaképességű
(fogyatékos) munkavállalókat kívánnak foglalkoztatni, az ajtókat, az
átjárókat, a szintbeli különbségeket áthidalókat, a lépcsőket, a
zuhanyozókat, a mosdókat és a munkahellyel összefüggő berendezéseket a
testi adottságaiknak megfelelően, illetve megváltozott munkaképességükre
figyelemmel kell kialakítani, vagy szükség esetén átalakítani.

(3) A megváltozott munkaképességű (fogyatékos) munkavállalók részére
munkahelyükön biztosítani kell az egészséges és biztonságos
munkavégzésükhöz szükséges, általuk felismerhető jelzéseket.

Szabadtéri munkahelyek

22. § (1) Azokat a szabadtéri munkahelyeket, közlekedési
útvonalakat és egyéb területeket vagy berendezéseket, amelyeket a
munkavállalók tevékenységük során elfoglalnak vagy használnak, úgy kell
kialakítani, hogy közelükben a gyalogosok és a járművel haladók
biztonságosan közlekedhessenek. A fő közlekedési útvonalakra, a
munkahelyekhez vezető útvonalakra, a rendszeres karbantartási helyekhez
vezető közlekedési utakra, a munkahelyi berendezések karbantartási és
ellenőrzési helyeihez vezető közlekedési útvonalakra, valamint a
rakodóterekre a 12–14. §-ok rendelkezéseit is megfelelően alkalmazni
kell.

(2) Szabadtéri munkahelyen történő munkavégzés esetén biztosítani kell, hogy a munkavállalók

a) védve legyenek az időjárás káros következményei és a
biológiai kóroki tényezők ellen, a lehulló tárgyaktól, a zaj, gáz, gőz
vagy por ártalmas hatásaitól;

b) veszély esetén gyorsan el tudják hagyni a munkavégzés helyét, vagy gyorsan segítséget kaphassanak;

c) az elcsúszás, elesés veszélyétől védve legyenek.

(3) A szabadban kialakított munkahelyek és közlekedési utak megfelelő
megvilágítását biztosítani kell. Mindezek általános megvilágítása során
a 4. számú mellékletben előírt közepes megvilágítási értékeket
kell biztosítani. A 4. számú mellékletben fel nem sorolt munkahelyen
legalább 50 lx közepes megvilágítási erősséget kell biztosítani.

Ivóvízellátás a munkahelyen

23. § (1) A munkáltató köteles gondoskodni ivóvízcsap, illetve
ivókút felszereléséről, valamint az ivóvizet szolgáltató berendezés
tisztán tartásáról és megfelelő karbantartásáról. Ha a munkahelyen ipari
vízszolgáltatás is van, a csapokat ,,ivóvíz'', illetve ,,nem ivóvíz''
felirattal és piktogrammal kell ellátni.

(2) Vízvezetékes ivóvíz hiányában ivóvízről ivóvíztartály
felszerelésével vagy egyéb módon kell gondoskodni. Az ivóvíztartály
kifolyóját olyan módon kell elhelyezni, hogy a tartályból közvetlenül
inni ne lehessen. A munkáltató köteles gondoskodni az ivóvíztartály
rendszeres fertőtlenítéséről, valamint arról, hogy annak feltöltése csak
ivóvíz minőségű vízzel történjen.

(3) Azokon a munkahelyeken, ahol étkezni, inni és élelmiszert tárolni
tilos, továbbá, ahol az ivóvíz-szolgáltatás nem ivókutas rendszerű, az
étkező-, valamint a pihenőhely kialakításánál figyelemmel kell lenni az
ivóedények közegészségügyi követelményeknek megfelelő elhelyezésére is.

Munkahelyi zaj- és rezgések elleni védelem

24. § (1) A munkahelyeken a zaj hangnyomásszintje nem haladhatja meg az 5. számú mellékletben, továbbá a külön jogszabályban megadott értékeket.

(2)
A munkahelyeken a munkavállaló testére áttevődő rezgés vonatkozásában a
rezgésexpozíciónak kitett munkavállalókra vonatkozó minimális egészségi
és munkabiztonsági követelményekről szóló külön jogszabály előírásait
kell alkalmazni.

(3)

(4) Annak érdekében, hogy a zaj- és rezgésterhelés a megengedett
értéket ne haladja meg, a munkaeszköz típusának kiválasztásánál
figyelembe kell venni az annak használata során keletkező zaj és rezgés
mértékét.

(5) A (2) bekezdésben meghatározott értékeket meghaladó munkahelyi
rezgés expozíció esetében a rezgésterhelést a szükséges műszaki
megoldásokkal (pl. rezgésszigetelő gépalapozás, forgó alkatrészek
kiegyensúlyozása) a megengedett érték alá kell csökkenteni.

(6) A kéz-kar rezgés expozíciójával járó munkavégzés során, ha nem
biztosított a 2. számú melléklet 2. táblázata szerint könnyűnek minősülő
fizikai munkavégzés munkakörnyezeti előírásainak megfelelő klíma, a
munkavállalót – a lokális lehűlés elleni végtagvédelem érdekében –
egyéni védőeszközzel kell ellátni.

Záró rendelkezések

25. § (1) E rendelet a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz
történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény
hatálybalépése napján lép hatályba.

(2)

(3) E rendeletben meghatározott követelmények megvalósítása során a
közzétett vonatkozó nemzeti szabványok előírásai is alkalmazandók.

(4)
Ez a rendelet a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi
minimumkövetelményekről szóló 89/654/EGK tanácsi irányelvnek való
megfelelést szolgálja.

"A TELJES ANYAGOT A CSATOLMÁNY TARTALMAZZA!"